Nem tudni merről jön az ellenség. Talán a bokrok közül, esetleg elbújtak valamelyik lepusztul épült mögé? Esetleg bementek? Lényegtelen is, leguggolok – fegyver célra tartva, lélegzet visszatartva. A félhomályban csak a monitor világít erős fénnyel, minden idegszálam a jobb kezem mutatóujjánál arra a gombra összpontosít, ami életet vagy halált jelenthet. Az egér tűz gombjára. Bal kézzel óvatosan lavírozok, a katonai bakancs halkan cuppog a sárban. Két lépés és bent vagyok az épületben. Gyors forduló balra – a folyosó üres. Nem mintha számítana mégis alig hallhatóan nyögöm a füles mikrofonjába a többieknek, hogy tiszta a terep. Üvegcsörömpölés – fölállok, szaladok ahogy csak a lábam bírja – édes Istenem csak a sarokig ne lőjenek rám; újabb forduló ott az ember, célzok, lövök – az idő egy pillanatra megáll, de az AK 5C teszi a dolgát, amaz összeesik. Nincs idő örülni, süvítenek körülöttem a golyók, fölállnék szaladnék, de lecsúszott a billentyűzetről a kezem, Úristen hol az a rohadt shift nemtalálomhogyarossebbe; lenézek, de a vakító monitor után a félhomályba burkolózó billentyűzet röhög rajtam, ő már tudja amit mindjárt én is – tompa puffanással zuhanok a földre; ennyi volt.

 

Ez volt az a pont, mikor úgy határoztam, hogy kell egy igazi, hamisítatlan gamer billentyűzet. Olyan ami pontos, kényelmes, villám gyors – és nem elhanyagolható módon világít. Hogy ha be is üt a gikszer és a társaim sehol, legalább önmagamat ne hagyjam cserben. Az élet a virtuális térben is küzdelem, de az ASUS Echelon Gamer billentyűzettel játszva nyerhetek. És Te is.